Felhasználói név Jelszó


























Valid HTML 4.01 Transitional

Valid CSS!


Mindszentkálla Község Önkormányzata
Cím: 8282 Mindszentkálla, Petõfi u. 13.Email: info@mindszentkalla.hu
Web: www.mindszentkalla.huTelefon: (87)478-056, (20)210-1849
Fax: (87)478-056Gps: 46.8735666 , 17.5524551

Bemutatkozás

Polgármester: Teszler Gyula

Községünk története Nyomtatás Mindszentkálla története
A mai - 300 lelket számláló - Mindszentkálla község a Káli-medence észak-nyugati részén, a Kopasz-hegy keleti lábánál fekszik.
A község természeti adottságai õsidõk óta kedvezõek voltak a letelepedésre, nem véletlen, hogy már a honfoglalás utáni idõkben szállásbirtokként szerepel. Elsõ írásos említése 1277-bõl ismert. A Káli-medece községei – köztük Mindszentkálla is - Kál horka (harka, vérbíró) szállásbirtoka volt. Mint ilyen, l341-ben került a veszprémi püspök birtokába, cserébe Tátika váráért. Elõnevét Mindszentek tiszteletére szentelt templomáról kapta. Elsõ neve Villa omnium sanctorium Kaal volt. Késõbb Mindszentkállakisfalud néven említették.
Eredetileg három község állt a mai Mindszentkálla helyén: Mindszent, Kálla és Kisfalud. Ezek összeépülésébõl, egyesülésébõl keletkezett a mai település. Kisfaludot 1548-ban felégették a törökök, majd a visszaköltözött lakosságot a XVI. század végén újra elkergették. Kisfalud 1696-ban a veszprémi káptalan birtoka lett, ahol 11 jobbágy- és zsellércsalád élt. 1700-ban már Mindszentkállával együtt írták össze.
Mindszentkálla népes helységnek számított a XVI. században. A források tanúsága szerint 1531-ben húsz adófizetõ telek és több puszta is tartozott hozzá. A török pusztítások dacára is újra benépesült, s a XVI-XVIII. századi rovásösszeírásokban is mindvégig szerepel. Az 1696-os összeírásban például az itt élõ családok 55 hjos szántón és hat hjos szõlõterületen gazdálkodtak. A községnek 1939-ben 1872 katasztrális hjosja és 812 magyar nyelvû lakosa volt. Ekkor a 172 lakóház mellett egy római katolikus elemi népiskola és egy általános továbbképzõ iskola található a faluban. Öt önálló iparos és három kereskedõ élt itt.
A falu határának nagy részét 1945 elõtt a veszprémi püspökség birtokolta. Ma is itt van az érsekség legnagyobb szõlészete, itt terem az egyházi szertartások misebora. Az egyházi birtokon kívül létezett a Kerkápoly és Bodor-féle alapítványi birtok, valamint az úrbéres közbirtokosság földje. Két 25 hjoson felüli magánbirtokot is nyilvántartottak ebben az idõben. A nagybirtokokat 1945-ben felosztották, így a község tulajdonába került a veszprémi püspökség két majorja, a Kereki és a Szent Imre major is. Az Imre majort abban az idõben Sanyarú majornak hívták. 1969 júliusában 780 lakost és 1900 hjos területet tartottak számon.
Mindszentkállát fennállásától kezdve mindvégig római katolikus vallásúak lakták, amit a község neve is bizonyít. Temploma és parochiális egyháza már 1335-ben létezett. Papjáról az 1333. évi tizedjegyzék is említést tesz. A középkori falu eredeti gótikus templomának csak a romjai láthatók a mai templom feletti dombjosalon, ill. fennmaradt az ezt jelölõ Pusztatemplom név. A mai templom 1829-ben épült klasszicista stílusban. A fõoltár, a szószék és a padok, valamint az orgonaszekrény 1830-ból származó klasszicista faragványok. Érdekesség a mai sekrestyében található román kori keresztelõmedence. A falu búcsúünnepe november elsõ vasárnapja.
A községben több városi család vett régi parasztházat, melyet felújítottak, s többen véglegesen itt telepedtek le. A szép táj, a nyugalom és a kirándulási lehetõségek nagy vonzerõvel bírnak. Mindszentkálla a falusi turizmusra kiválóan alkalmas hely.






Főoldal |  Ügyfélkapu |  Kapcsolat |  Magunkról |  Partnereink |  Járásaink |  Megyeszékhelyek |  Hirdetőink